Szeretnénk felhívni az ICF-akkreditált, vagy az ICF-hez valamilyen módon kapcsolódó képzők figyelmét, hogy a februári törvényváltozás szankciót kötött a különböző végzettségek, megnevezések megtévesztő használatához. Ez részben érintheti azokat a felnőttképzési tanfolyamokat is, melyeken a kollégák legtöbbje végzett. Ezen felnőttképzési (D-típusú vagy szabadpiaci képzések) a korábbiakban sem adtak végzettséget, képzettséget vagy szakképesítést, hanem kompetencia fejlesztő képzésként a tanfolyam végeztével arról adtak tanúsítványt illetve igazolást, hogy a résztvevő részt vett azon, elvégezte a képzést. 

A több felnőttképzési szakértővel, illetve jogásszal folytatott konzultációk tükrében úgy gondoljuk, hogy fel kell hívnunk mind az ICF-hez kapcsolódó képzőintézetek figyelmét arra, hogy vizsgálják felül az általuk kiadott illetve megszerzett papírok helyességét megnevezések, valamint az ezen képzésekhez kapcsolódó, a résztvevőkkel megkötött felnőttképzési szerződések tekintetében, és amennyiben szükséges, tegyenek lépéseket azok korrigálásának irányába. Hosszas egyeztetések és a legkülönbözőbb érdekek, szempontok figyelembevétele után ICF Magyar Tagozata Egyesületként arra jutottunk, hogy az ICF-tag coach szakemberek számára konzultációs jelleggel csak információt szolgáltatunk esetleges megkeresések kapcsán, és az általuk végzett képzést szervező képzőintézményhez irányítjuk az adott szakembert. Sem az ICF nemzetközi szervezete, sem a Magyar Tagozat nem kíván olyan kommunikációt folytatni, ami csak nagyobb kavarodáshoz vezetne, ezért hangsúlyozzuk a képzőintézmények egyéni kockázatvállalásának és felelősségének szerepét e kérdésben.

Továbbá szeretnénk kiemelni, hogy sajnos nem egyértelmű az ide vonatkozó szabályozás több tekintetben sem, ezért nem tudunk teljesen pontos állásfoglalással szolgálni e tekintetben. Amit biztosan tudunk mondani a konzultációkon szerzett információink alapján az az, hogy a diploma, oklevél és bizonyítvány szavakat az állami képzési szektor (iskolarendszer) kezeli sajátjaként, míg az (iskolarendszeren kívüli) felnőttképzési tanfolyamok kimeneteli dokumentumaikon a tanúsítvány, illetve az igazolás megnevezéseket használhatják. Ezen dokumentumok a tanfolyamon való részvételt, annak elvégzését igazolják, azaz nem adnak képzettséget, képesítést, végzettséget, és ilyet állítás nem szerepelhet rajtuk. A résztvevőkkel megkötött jogi szerződések ezeket a lépéseket szabályozzák, ezért adott esetben azok módosítása is kérdésként merülhet fel.

A felnőttképző intézetekre a felnőttképzési törvényen kívül még a fogyasztóvédelmi törvény vonatkozik, ezért javasoljuk, hogy a felnőttképző intézetek tekintsék át korábbi működésüket, és esetleges hibázások, pontatlanul kiállított tanúsítványaik kapcsán kérjék ki jogász tanácsát annak érdekében, hogy milyen lépéseket tegyenek. Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy proaktívan álljanak rendelkezésére volt hallgatóiknak kérdéseik és esetleges korrekciós lépéseik kapcsán.

Idemásoljuk az ICF Magyar Tagozata jogi képviselőjének állásfoglalását ebben a témában, reméljük, ez részletesebb és pontosabb képet ad:

„Szakmájuk (coaching) az elmúlt húsz évben jött létre, alakult ki valós igények kiszolgálására – ahogy ez a szakmák kialakulásánál lenni szokott. Egy ilyen folyamat meghatározott pontján a jogszabályalkotó a szakmát szakmának minősíti, és meghatározza azt, hogy milyen képzettségre van szükség, ha az adott szakmát munkakör betöltésével szeretné valaki gyakorolni. Ez nincs még jelenleg meghatározva itt, Magyarországon. Ez lenne a jogszabályalkotó feladata, hogy meghatározza, a különböző coach tevékenységeket milyen végzettséggel lehet gyakorolni. Ennek kellene a szabályozás irányának lennie.

Mivel elmaradt a szabályozás eddig, ezért került ez a folyamat az adott időszakban a képzésre rendelkezésre álló aktuális lehetőségek kihasználásával pl. a felnőttképzés vagy szakképzés hatálya alá, illetve a fogyasztóvédelmi tv. hatálya alá tartozó képzési szolgáltatásként működtetve.

Tehát kb. senkinek nincs coach végzettsége – mert ahhoz azt kellene tudni, hogy jogszabály alapján mit kell elvégezni, hogy valaki coach legyen, és ilyen jogszabályt nem ismerünk –, csak olyan végzettsége lehet, amit a képzést nyújtó a rá vonatkozó jogszabály alapján, jogszerűen folytatott és a jogszabályoknak megfelelő dokumentummal igazolt. A dokumentumok közti »hierarchiát« egyfelől az oktatás hierarchiája – egyetemi képzés kontra felnőttképzés/szakképzés – és a piac által értékelt minőség adja meg jelenleg.

Jogi szempontok/vélemény a fentiekre figyelemmel:

  1. Nem kizárt, hogy aki az elmúlt húsz évben valamely képzésben végzett, számon kérheti a képzőn, hogy az általa kapott diploma miért nem egyenértékű egy más, pl. egyetem által kiadott diplomával – vagyis az elnevezésből adódó megtévesztést. Azt viszont nehezen kérheti számon, hogy miért nem az erre a szakmára jogszabályban előírt végzettségre vonatkozó papírt állított ki, mert szerintem ilyen előírás nincsen. (Ezt kellene szabályozni, de ezt csak a jogszabályalkotó tudja megtenni.) Ugyancsak a megtévesztésre hivatkozhat valaki, ha az adott oktatási intézmény más elnevezésű dokumentumot adott ki, mint amit kiadhatott volna, tehát diplomát pl. tanúsítvány helyett.
  2. Minden oktatócentrumnak azt javasolnám, hogy a fentiek szerint tekintsék át eddigi tevékenységüket, kiadott dokumentumaikat. Ha a fentiek szerint megtévesztő dokumentum kiadására került sor, akkor a weboldalukon tegyenek közzé egy tájékoztatást, és nem keresném meg egyenként a diákokat, mert nagyobb káoszt, mint ami van, nem kevernék. De természetesen minden eset más tud lenni, ezért alaposan végig kell gondolják a képzők az elmúlt tevékenységüket.
  3. A képzőkre a fogyasztóvédelmi tv. is vonatkozik a szolgáltatás minősége és megtévesztő volta tekintetében, és az elég szigorú, de megint csak a fentiekre tudunk hivatkozni. Minden eset más, mindenki egyedileg vizsgálja meg a saját helyzetét, esetleges saját jogsértését.”

A már hatályban lévő, de ténylegesen szeptember 1-től kötelezően betartandó felnőttképzési szabályozás tartalmazza a használható tanúsítvány szövegezésének sablonját, amit csatolunk levelünkhöz. Ehhez kapcsolódóan elkészítettünk az ICF nemzetközi sztenderdjeinek és a hatályos magyarországi szabályozásnak összefésüléseként egy elnevezéslistát, amit a bejelentés alapján folytatható (azaz végzettséget, szakmát nem adó – a korábbiakban D-típusú ill. szabadpiaci képzésként ismert) felnőttképzések esetében javasolunk.

Szintén csatolunk egy listát az elmúlt években általunk észrevett helytelen elnevezésekről is. Kérjük az ICF-akkreditált képzőket, hogy a képzéseiken résztvevőknek adjanak alapos tájékoztatást a megszerezhető tanúsítványokról: mire, illetve mire nem jogosítanak, hogyan használhatják az ICF brand és a hatályos hazai szabályozások előírásainak megfelelően. 

Kérdéseitek kapcsán készséggel állunk rendelkezésre,

Üdvözlettel, ICF Magyar Tagozata Elnökség