Akkreditált coachokat bemutató sorozatunkban Porpáczy Évát és Szabados Andreát kérdeztük:

Miért tartottad fontosnak a nemzetközi akkreditáció megszerzését?
 

Porpáczy Éva :Amikor először megláttam a felkészítő alkalom lehetőségét, gondolkodás nélkül jelentkeztem. Természetesnek tartom, hogy egy szakmának legyenek standardjai és minősítései, a coach-szakmán belül pedig az ICF-et – mint évtizedek óta működő, az egész világon elfogadott szervezetet – tartom a leghitelesebbnek ezek megállapítására. Mind az ICF etikai kódexe, mind az általuk megfogalmazott és elvárt coach kompetenciák egyértelmű szakmai alapot jelentenek a coachok és az ügyfelek számára is.
 

Szabados Andrea : Úgy gondolom, hogy az ICF mint mértéka dó nemzetközi szakmai szervezet által kiadott minősítés mutatja az elköteleződésemet a coach hivatás iránt. Ha valaki energiát, időt (és pénzt) nem kímélve rászánja magát a nemzetközi megmérettetésre, azzal kifejezi, hogy nem csak hangzatos jelszónak tekinti a folyamatos tanulást, hanem komolyan gondolja. Az állandó fejlődés példája pedig az ügyfelek számára is motiváló.
További szempont volt számomra az is, hogy a coaching tevékenységemet nem szeretném Magyarországra korlátozni. Ha szeretnék felkerülni a nemzetközi coaching térképre, az ICF-minősítés referenciapontként szolgálhat.

Milyen tapasztalataid voltak az akkreditációs folyamattal és a vizsgával kapcsolatban?
 

P.É.: A magyar “mentorok” minden segítséget megadtak, és nagyon hálás vagyok annak az ismeretlennek, aki a beküldött vizsga-felvételt oly figyelmesen és méltánylóan értékelte. A folyamattal annyiban kicsit szerencsétlenül jártam, hogy sokáig vártam vizsgaidőpontra, miután épp megváltozott a vizsgarend. Nekem így nagyon elhúzódott a folyamat, de úgy látom, azóta most már gyorsabban és gördülékenyen működik magyar nyelven is a vizsgáztatás.
 

Sz.A. : Bár korábban is ismertem az ICF coach kompetenciákat, és rendszeresen részt veszek a Magyar Tagozat által tartott kompetencia fórumokon, mégis a felkészülési folyamat során olyan szinten kellett elmélyednem a tartalmukban, hogy meglepően sokat tanultam, fejlődtem, mire elkészült a beadható hangfelvétel. A felkészülés során építő visszajelzéseket kaptam a mentoraimtól, amiért nagyon hálás vagyok Komócsin Laurának és Schäffer Beátának.

A jelentkezéshez szükséges dokumentumok összeállítása és feltöltése időigényes volt, és a vizsgafelvétellel kapcsolatos technikai kihívások leküzdéséhez bizony többször ki kellett lépnem a komfortzónámból. Mindezzel együtt ezt is tanulási folyamatnak fogtam fel.

Hogyan mutatod be potenciális ügyfeleidnek az ACC minősítést? Milyen visszajelzéseket kaptál ezzel kapcsolatban?
 

P.É.: Csupa elismerő visszajelzést kaptam. Ha pedig egy ügyfél még nem ismeri a három betű jelentését és rákérdez, akkor ezzel lehetőséget kapok arra, hogy az ICF, a coach kompetenciák és az etikai kódex felől közelítve a coaching szakma lényegét fogalmazzam meg.
 

Sz.A.:  A coaching mint szolgáltatás annyira megfoghatatlan, hogy a potenciális ügyfelek örülnek minden objektív hivatkozási pontnak. Erre mindenképpen jó az ACC minősítés. Úgy érzékelem, hogy az akkreditáció elismerést vált ki a megbízókból, beszélgetőpartnerekből. Komolyabban vesznek – akár jól ismerik a coaching piacot, akár kevésbé. Persze azt is érdemes látni, hogy az ACC minősítés önmagában még nem belépő sehová.

Mit javasolsz coach társaidnak az akkreditáció témakörében?
 

P.É.: Az akkreditáció szerintem egy coach elkötelezettségét is jelzi a hivatás iránt. Az első, ACC fokozatot szakmai szempontból nem túl nehéz megszerezni, és egyre inkább ismert és akár elvárt az ügyfelek körében is. Ezért tehát mindenkinek javaslom első lépésként az ICF tagságot, egy akkreditációs felkészítésen való részvételt, továbbá a coaching alkalmak folyamatos dokumentálását, ami megkönnyíti a beadandó excel táblázat kitöltését…
 

Sz.A.: Véleményem szerint aki komolyan gondolja, hogy a coach pályán szeretne érvényesülni, annak érdemes rászánnia magát a minősítés megszerzésére.