2011. nyarán a két legnagyobb nemzetközi coaching szervezet, a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) és az Európai Mentoring és Coaching Tanács (EMCC) benyújtotta az Európai Unióhoz több éves közös munkájuk eredményeképp létrehozott, a coachok és mentorok mértékadó szakmai irányelveit tartalmazó Szakmai Kódexet. Az Európai Unió a Kódexet elfogadta, és hozzájárult a coaching és mentoring hivatások közzétételéhez az önszabályozási joggal rendelkező szakmák hivatalos listáján.

A coaching és mentoring szakmai és etikai követelményrendszerének egységes keretbe foglalása mára elengedhetetlenné vált hazánkban is. Az alig 20 éves szakma, amely Magyarországon csupán néhány éve terjedt el, itthon is egyre fontosabb szerepet játszik a munkavállalók elégedettségének és hatékonyságának növelésében. A 2010. évi Magyarországi Coaching Kutatás során megkérdezett mintegy kétszáz hazai vállalat közel kétharmada alkalmaz vagy alkalmazott a közelmúltban coachot. A válaszadók 80 százaléka vélte úgy, hogy a coaching legalább olyan hasznos, mint a korábban igénybevett tréningek. A kutatásból kiderült, hogy nem csupán a nagyvállalatok, hanem a kis és közepes méretű vállalkozások körében is egyre népszerűbb a coaching, mint a szervezetfejlesztés egyik kiemelten hatékony eszköze.
 

A kereslet növekedésével párhuzamosan rohamosan nő a gyakorló coachok száma. Nem meglepő, hogy a kutatás szerint a Magyarországon dolgozó coachok átlagosan 2 év tapasztalattal rendelkeznek, s mindössze 13 százalékuk dolgozik 5 évnél hosszabb ideje e területen. A szakma magas színvonalának biztosítása azonban komoly nehézséget jelent, hisz szabályozás híján még a szakmai képzésen való részvétel sem feltétele annak, hogy valaki coachként tevékenykedhessen. Jelenleg több mint egy tucat hazai szervezet foglalkozik coach képzéssel, ám a nívó biztosítása az oktatás terén is kihívást jelent. Rendkívül színes a paletta mind a képzések időtartamát, mind az oktatók gyakorlati tapasztalatát illetően, miközben a coaching szervezetek egybehangzó véleménye szerint ideális esetben legalább 120-150 órányi, gyakorlatorientált képzésre lenne szükség ahhoz, hogy valaki coach lehessen.
 

A Szakmai Kódex megalkotásának célja, hogy létrejöjjön egy önszabályozásra épülő szakmai és etikai követelményrendszer, azon irányelvek gyűjteménye, amelyek feladata biztosítani, hogy a coachok és mentorok szakszerűen és etikusan járjanak el hivatásuk gyakorlása során. A Kódex nem csupán a szolgáltatás nyújtásához szükséges kompetenciákat, illetve a szakmai képzéssel kapcsolatos elvárásokat fogalmazza meg, hanem a folyamatos szakmai fejlődés szükségességét, és a szakma etikai normáit is magába foglalja. Mindemellett kiemelt feladata annak elősegítése, hogy a szélesebb nyilvánosság a szakmai és személyes fejlesztés hatékony eszközeként ismerje meg e két szakmát.