Karácsony után az egyik tévéműsorban egy népszerű tréner az elengedésről beszélt. Az egyik sztárvendéget arra kérte, fogjon a kezébe egy labdát, szorítsa meg jó alaposan, gondoljon valamire, vagy valakire, akit el szeretne engedni, majd engedje el a labdát. És lám, a tréner szerint az vendég úgy engedte el a rosszat, mint ahogy a labdát eldobta. Ezzel majdnem meg is nyugodott mindenki. Csakhogy a vendégből őszintén és hangosan szakadt fel az a bizonyos kérdés:

 

Az egyik leggyakoribb kérdés a coachingban: az elengedés. A legtöbb ügyfél elengni szeretne: valamit vagy valakit. És itt kezdődnek a bonyodalmak! Kell-e elengedni? És ha igen, akkor hogyan?

Az ügyfeleim sokféle dologtól szeretnének megszabadulni: rossz szokásoktól, félelmektől, nem szeretett emberektől vagy érzelmektől.​ Az első és legfontosabb lépés a coaching folyamat során annak az azonosítása, mit is akarunk elengedni. Ennek egyetlen módja van: a beszélgetés. A coach-csal folytatott speciális beszélgetések biztosítják azt a feltáró munkát, amellyel az ügyfél tűpontosan meg tudja határozni, mi is az, ami őt igazán zavarja.

Elengedni? Miért?

De miért érdemes megszabadulni a nemszeretem dolgoktól? Mert lehet, hogy folyamatos kudarcokat okoznak. És mert iszonyatosan sok felesleges energiát emésztenek fel. Hiszen folyamatosan zavarják a mindennapi működéseinket, és nagyon sok erőt fektetünk abba, hogy csendesítsük őket. A nemszeretem dolgokra pazarolt energiákat pedig sokkal fontosabb és hasznosabb dolgok létrehozására is használhatnánk!

Ha megvan a mit és a miért, jöhet a neheze: a hogyan! Ez azért nehéz, mert meggyőződésem, hogy bizonyos dolgok elengedéséhez nem elég kognitív szinten [azaz a gondolatok szintjén] dolgozni. Mondok egy konkrét példát: ha valaki a szüleihez fűződő negatív érzéseit szeretné elengedni, akkor ott nemcsak gondolatokat, hanem sokkal mélyebben működő érzelmeket is el kellene engednie. A személyiségünk működését meghatározó érzelmeinken pedig nem könnyű változtatni. De LEHET! 

Ami működni szokott:

Az ügyfél a coaching-beszélgetés alatt egy fantáziaképet talál magának, és ez a kép fejezi ki azt, amitől szeretne megszabadulni. Ezzel a képpel aztán egy csomó mindent lehet csinálni. Meg lehet változtatni, lehet vele harcolni [mondjuk, ha ez a kép egy legyőzhető állat], át lehet alakítani. De ami a legfontosabb: a kép segítségével megfoghatóvá válik a probléma. Ha pedig már megfogható, akkor könnyebb változtatni rajta!

A vizualizálás természetesen nem az egyetlen módja annak, hogy megharcoljunk a saját nyűgjeinkkel. De minden titkos receptet nem árulhatok el itt. :-) Az elengedés ráadásul a coachingban nem is olyan gyors folyamat, mint ahogy egy labdát jól megszorítunk és eldobunk. De működik! És ez benne a legjobb!

[EREDETI CIKK ITT]


F. Takács István
viselkedéselemző | vezető coach

F. Takács István vagyok, diplomás coach és viselkedéselemző. 15 éve tanítok egyetemen és középiskolában, nagy tapasztalattal rendelkezem karrierépítési és pályaválasztási tanácsadóként. Rendszeresen tartok workshopokat és tréningeket. 2017-ben tagja lettem az ICF-nek és [F2F] Coaching Stúdió néven saját stúdiót alapítottam. Magyarországon kidolgoztam és meghonosítottam a junior coachingot: a módszer sikeresen integrálja az Y- és a Z-generációs munkavállalókat a versenyszférába. Ha cégvezetők keresnek, mindig elmondom: szűz vagyok a multik világában és éppen ebben van a business-erőm. Mert nem égtem ki az üzleti világban. Az [F2F] mellett tanítok: meghívott oktató vagyok az SZTE-n. És mivel túl kíváncsi vagyok ahhoz, hogy ennyivel megelégedjek, pszichológiát hallgatok a Károlin: 2018 elején szerzem meg viselkedéselemző diplomámat. „Az a szakmám, hogy az embereket elvigyem oda, ahol lenni szeretnének. És elérjék azt, amit akarnak. Nem szólok bele az ügyfél életébe, hanem fejlesztem és átalakítom azt.”